A mobileszközeinket is védeni kell a támadásoktól

Következő bejegyzés

A toplistának előkelő negyedik pozíciójára került be újra a HTML/ScrInject trójai, amely egy RAR segédprogrammal tömörített állomány. Telepítése során egy üres (c:\windows\blank.html) állományt jelenít meg a fertőzött gép böngészőjében, amellyel hátsó ajtót nyit a megtámadott rendszeren, és ezen keresztül a háttérben további kártékony JavaScript állományokat kísérel meg letölteni.

Hetedik helyen találjunk a Win32/Ramnit vírust, amely egy olyan fájlfertőző vírus, amelynek kódja minden rendszerindításkor lefut. DLL és EXE formátumú állományokat is képes megfertőzni, de ezen kívül a HTM, illetve HTML fájlokba is beilleszt kártékony utasításokat. Végrehajtásakor sebezhetőséget keres a rendszerben, és ha esetleg még nincs befoltozva a biztonsági rés, úgy a támadóknak távolról tetszőleges kód futtatására is nyílik lehetősége. A támadók ezzel a távoli irányítási lehetőséggel titokban képernyőképek készítését, jelszavak és egyéb bizalmas adatok kifürkészését, valamint továbbítását is el tudják végezni.

Az ESET Radar Report e havi kiadásának fő témája a mobileszközök, táblagépek vírusvédelme, hiszen egyértelmű állítás, hogy már ezeket az eszközöket sem hagyhatjuk megfelelő védelem nélkül. Ezt támasztja alá többek közt az a számadat is, miszerint az AV-Test laborjában mára már 1.8 millió különféle mobil kártevő minta szerepel. Érdekes az is, hogy még a nem feltört iOS alapú eszközök esetében is előfordulhatnak támadási kísérletek, vagyis nem csak egyedül az Android platform felhasználói szenvedhetnek el ilyen incidenseket, bár nyilvánvalón ott a legtöbb kártékony kód. Az, hogy ez a terület egyre jobban ki van téve a támadásoknak, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az AV-Test.org szervezet már a mobil kártevő programok tesztjét is elvégzi, a legutóbbi ilyen megmérettetésen például 36 különböző Androidos mobil biztonsági termék szállt versenybe.

Az antivirus blog januári fontosabb blogposztjai között először azt vizsgáltuk, vajon mennyire váltak be a tavalyi jóslatok, milyen kártevők és támadások érték a számítógépeinket. Akár az Androidos kártevők további térnyerését, akár a zsaroló programok folyamatos terjedését, vagy éppen az internetképes okoseszközök fokozottan sebezhető és emiatt távolról kihasználható tulajdonságait nézzük, a valóság igazolta az év elején leírt trendeket. Természetesen sor került az idei, 2015-ös esztendőre megfogalmazott várható kártevő és támadási előrejelzésekről is, ebben szerepelt többek közt, hogy az APT típusú célzott támadások, vírusos tévék és zsarolóprogramok sokasága jöhet idén.

A blog beszámolt egy olyan biztonsági konferenciáról is, ahol a svéd kalózpárt egyik fiatal aktivistája csaliként egy nyitott wifit fabrikált a részvevőknek, akik lépre is mentek a trükknek. A beszámolók szerint mintegy száz konferenciaküldött, köztük több magas rangú képviselő csatlakozott óvatlanul ehhez a védelem nélküli nyitott vezeték nélküli hálózathoz. A naplózott adatok birtokában simán lehetett követni, hogy kik mikor mely weboldalakat látogatták, valamint ily módon egyszerűen bele lehetett olvasni az e-mailek, a közösségi levelezés illetve a számítógépről küldött SMS üzenetek forgalmába is.

Arról is szóltunk, hogy Magyarországra is megérkezett a CTB-Locker nevű új zsaroló kártevő. Itt drasztikusan emelkedett a váltságdíj összege is, már 8 Bitcoint követelnek, ami nagyjából 1680 USD, vagy 460 ezer HUF.

Végül egy könnyedebb téma is előkerült, ugyanis beültünk a hackerekről szóló BlackHat című Michael Mann filmnek a magyarországi premierjére, és megvizsgáltuk, vajon egy IT biztonsági szakember szemüvegén keresztül mennyire hitelesen mutatta be a technikai támadásokat, és a social engineering trükköket.

 

Vírustoplista

Az ESET több millió felhasználó visszajelzésein alapuló statisztikai rendszere szerint 2015. januárjában a következő 10 károkozó terjedt világszerte a legnagyobb számban, és volt együttesen felelős az összes fertőzés 13.77%-áért. Aki pedig folyamatosan és első kézből szeretne értesülni a legújabb Facebook-os kártevőkről, a közösségi oldalt érintő mindenfajta megtévesztésről, az csatlakozhat hozzánk az ESET Magyarország www.facebook.com/biztonsag, illetve az antivirusblog.hu oldalán.

 

 

1. HTML/Refresh trójai

Elterjedtsége a januári fertőzések között: 2.77%

A HTML/Refresh egy olyan trójai család, amelyik észrevétlenül átirányítja a felhasználó böngészőjét különféle rosszindulatú web címekre. A kártevő jellemzően a manipulált weboldalak HTML kódjába beágyazva található.

Bővebb információ: www.virusradar.com/en/HTML_Refresh/detail

 

2. Win32/Bundpill féreg

Elterjedtsége a januári fertőzések között: 2.37%

A Win32/Bundpill féreg hordozható külső adathordozókon terjed. Futása során különféle átmeneti állományokat hoz létre a megfertőzött számítógépen, majd egy láthatatlan kártékony munkafolyamatot is elindít. Valódi károkozásra is képes, a meghajtóinkról az *.exe, *.vbs, *.pif, *.cmd kiterjesztésű és a backup állományokat törölheti. Ezen kívül egy külső URL címről megkísérel további kártékony komponenseket is letölteni a HTTP protokoll segítségével, majd ezeket lefuttatja.

Bővebb információ: www.virusradar.com/en/Win32_Bundpil.A/description

 

3. Win32/Adware.MultiPlug adware

Elterjedtsége a januári fertőzések között: 2.04%

A Win32/Adware.MultiPlug egy olyan úgynevezett nemkívánatos alkalmazás (Potential Unwanted Program, PUP), amely a felhasználó rendszerébe bekerülve különféle felugró ablakokban kéretlen reklámokat jelenít meg az internetes böngészés közben.

Bővebb információ: www.virusradar.com/en/Win32_Adware.MultiPlug.H/description

 

4. HTML/ScrInject trójai

Elterjedtsége a januári fertőzések között: 1.42%

A HTML/ScrInject trójai egy RAR segédprogrammal tömörített állomány, amely telepítése során egy üres (c:\windows\blank.html) állományt jelenít meg a fertőzött gép böngészőjében. Hátsó ajtót nyit a megtámadott rendszeren, és ezen keresztül a háttérben további kártékony JavaScript állományokat kísérel meg letölteni.

Bővebb információ: www.eset.hu/tamogatas/viruslabor/virusleirasok/scrinject-b-gen

 

5. Win32/Sality vírus

Elterjedtsége a januári fertőzések között: 1.39%

A Win32/Sality egy polimorfikus fájlfertőző vírus. Futtatása során elindít egy szerviz folyamatot, illetve Registry bejegyzéseket készít, hogy ezzel gondoskodjon arról, hogy a vírus minden rendszerindítás alkalmával elinduljon. A fertőzése során EXE illetve SCR kiterjesztésű fájlokat módosít, és megkísérli lekapcsolni a védelmi programokhoz tartozó szerviz folyamatokat.

Bővebb információ: www.eset.eu/encyclopaedia/sality_nar_virus__sality_aa_sality_am_sality_ah

 

6. LNK/Agent.AV trójai

Elterjedtsége a januári fertőzések között: 1.23%

A LNK/Agent.AV trójai egy olyan kártékony link hivatkozás, amelyik különféle parancsokat fűz össze és futtat le észrevétlenül a háttérben. Működését tekintve hasonlít a régi autorun.inf mechanizmusára.

Bővebb információ: www.virusradar.com/en/LNK_Agent.AV/description

 

7. Win32/Ramnit vírus

Elterjedtsége a januári fertőzések között: 1.23%

A Win32/RiskWare.NetFilter egy olyan alkalmazás, amely magában hordoz olyan rosszindulatú kódokat, amelyek segítségével megfertőzhetik a számítógépünket, illetve a kompromittált rendszert később távolról is irányíthatóvá teszik. A távoli támadás során tipikusan adatokat lopnak el így a megfertőzött gépről, illetve távoli utasítások segítségével további kártékony kódokat telepítenek fel rá.

Bővebb információ: www.virusradar.com/en/Win32_RiskWare.NetFilter.A/description

8. JS/Kryptik trójai

Elterjedtsége a januári fertőzések között: 1.22%

A JS/Kryptik egy általános összesítő elnevezése azoknak a különféle kártékony és olvashatatlanná összezavart JavaScript kódoknak, amely a különféle HTML oldalakba rejtetten beágyazódva észrevétlenül sebezhetőségeket kihasználó kártékony weboldalakra irányítja át a felhasználó böngészőprogramját.

Bővebb információ: www.virusradar.com/en/JS_Kryptik/detail

 

9. INF/Autorun vírus

Elterjedtsége a januári fertőzések között: 1.16%

Az INF/Autorun gyűjtoneve az autorun.inf automatikus programfuttató fájlt használó károkozóknak. A kártevő fertőzésének egyik jele, hogy a számítógép működése drasztikusan lelassul. Leggyakrabban cserélhető adathordozók segítségével terjed, akár mp3-lejátszókon keresztül is.

Bővebb információ: www.eset.hu/tamogatas/viruslabor/virusleirasok/autorun

 

10. LNK/Agent.AK trójai

Elterjedtsége a januári fertőzések között: 1.07%

A LNK/Agent.AK trójai fő feladata, hogy a háttérben különféle létező és legitim - alaphelyzetben egyébként ártalmatlan - Windows parancsokból kártékony célú utasítássorozatokat fűzzön össze, majd futtassa is le azokat. Ez a technika legelőször a Stuxnet elemzésénél tűnt fel a szakembereknek, a sebezhetőség lefuttatásának négy lehetséges módja közül ez volt ugyanis az egyik. Víruselemzők véleménye szerint ez a módszer lehet a jövő Autorun.inf szerű kártevője, ami valószínűleg szintén széles körben és hosszú ideig lehet képes terjedni.

Bővebb információ: www.virusradar.com/en/LNK_Agent.AK/description