A közösségi média kockázatai

Az elmúlt évek során a közösségi média életünk szerves részévé vált. Már nagyon fiatalon megtanuljuk ezeknek az eszközöknek és platformoknak a használatát, itt tartjuk a kapcsolatot barátainkkal, itt osztjuk meg a véleményünket és itt nézünk utána kedvenc hírességeinknek is. Így nem is olyan meglepő, hogy egy felmérés szerint a kamaszok 45 %-a közel állandóan elérhető online.*

Kétségtelen, hogy a közösségi médiának számos pozitív oldala van, de a túlzásba vitt, vagy nem megfelelő használata komoly problémákat is felvethet.

Tekintsd át, hogy milyen kockázatokkal jár a közösségi média és hogyan védekezhetsz ellenük!

1. Oversharing, azaz túl sok információ megosztása
Mint minden tevékenységnek az interneten, így a közösségi oldalakon történő posztolásnak is örökre nyoma marad. Ha még csak most ismerkedsz a közösségi oldalakkal, nem biztos, hogy ezt felismered, hiszen izgatott vagy az új élmények és lehetőségek miatt. Előfordulhat, hogy túl sokat posztolsz, anélkül, hogy belegondolnál, hogy egyszer meg is bánhatod, hogy ennyi mindent megosztottál az egész világgal. Kockázatos lehet például a túl nyers véleménynyilvánítás, a kínos fotók, vagy a személyes adatok megosztása, amikkel akár mások vissza is élhetnek.

Tanácsok a közösségi média helyes használatához:

  • Mindig a korodnak megfelelő közösségi média oldalakat használj. A legtöbb oldal csak egy bizonyos kor felett enged regisztrálni, ezeket az életkori limiteket tekintsd irányadónak.
  • Nézd át az adatvédelmi beállításokat. Állítsd privátra a közösségi média profilodat, hogy ellenőrizhető legyen, ki látja a posztjaidat és személyes adataidat, és sose fogadd el ismeretlenek barátnak jelölését.
  • Ne posztolj túl személyes vagy bizalmas információkat és fotókat, illetve iratokról vagy belépőjegyekről készült képeket, személyes adatokat, vagy szkennelhető kódokat.

2. Átverések és álhírek
A közösségi média posztok hihetetlen gyorsasággal terjednek, és nem csak az aranyos macskás videók lesznek népszerűek. Rengeteg megtévesztő tartalommal találkozhatsz ezeken a felületeken: a gyanúsan olcsó márkás termékek hirdetéseitől kezdve, az álhíreken át (melyek egyetlen célja, hogy megingassák a véleményedet valamilyen kérdésben) egészen az átverésekig és hazugságokig terjed a skála. Lehet, hogy a kirívóbb átveréseket (mint például egy nagyobb összeg felajánlása a személyes adataidért cserébe) könnyedén felismered, ám egy ügyesen kivitelezett csalásnak könnyedén az áldozatává válhatsz, ha nem vagy elég figyelmes.

Mit tehetsz ellene?

  • Gondolkodj kritikusan, hogy könnyebben felismerd az álhíreket és az átveréseket. Figyelj az alábbi jelekre:
    • Az az ajánlat, amely túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, valószínűleg csak egy átverés.
    • Ha egy hír esetében nincs feltüntetve annak szerzője vagy hiteles forrása, helyesírási hibák vannak benne, a téma pedig nem szerepel egyéb híradásokban, akkor valószínűleg álhírrel van dolgod.
  • Nézz át példaként egy valós átverést, és figyelj a gyanúra okot adó jelekre.

3. Cyberbullying
A közösségi oldalakon bárki szabadon megnyilvánulhat, és sajnos ez a rossz szándékú felhasználókra is vonatkozik. Elképzelhető, hogy még nem készültél fel a velük való találkozásra. Nem számítasz rá, hogy ha kommentet írsz egy nyilvános poszthoz, arra érkezhetnek gyűlölködő válaszok is, vagy ami még rosszabb, akár online zaklatások célpontjává is válhatsz.
Nagyon megterhelő és stresszes lehet az online gyűlölködés, melyet nehezebb észrevenni, mint azt, ami a való életben zajlik.

Mit tehetsz ellene?

  • A megfelelő adatvédelmi beállításokkal és óvatossággal elkerülheted a kéretlen üzenetek nagy részét. Soha ne fogadd el idegenek barátnak jelölését, és állítsd be, hogy a profilod csak a barátaid számára legyen látható.
  • Ha negatív élmények érnek a közösségi oldalakon, beszélj róla és kérj tanácsot a szüleidtől.
  • A legtöbb közösségi oldalon lehetőséged van blokkolni vagy jelenteni azokat a felhasználókat, akik nem megfelelően viselkednek. A bántó üzenetekre ne válaszolj, de mentsd el őket, hiszen bizonyítékként szolgálhatnak. Ha indokolt, fontold meg a rendőrség bevonását is.

4. Mentális problémák

Ha túl sok időt töltesz különféle közösségi oldalakon, az negatívan befolyásolhatja a hangulatodat, de akár az önbizalmadat is. Ezek az oldalak versenyszerű környezetet teremtenek, ahol a kapott lájkok és kommentek számától teheted függővé saját önértékelésedet. Versengsz másokkal, hogy ki kap több elismerő visszajelzést, ki a népszerűbb online, ráadásul a hírességek és az influencerek tökéletesre csiszolt profiljai hamis képet mutatva az elégedetlenség érzetét is keltik benned. Az önbizalmi kérdéseken túl a közösségi médián töltött túl sok idő összefüggésbe hozható figyelemzavarokkal, depresszióval és más mentális problémákkal is. Elképzelhető, hogy maguk a közösségi oldalak okozzák a problémát, de az is, hogy csak részben van közük hozzá. Megeshet az is, hogy azért ragaszkodsz túlzottan a telefonodhoz, mert azzal próbálod meg elterelni a figyelmedet valami másról, így a probléma nem a telefonhasználatban keresendő. 

Mit tehetsz ellene?

  • Az órákig tartó chatelések helyett inkább személyesen találkozz a barátaiddal.
  • Építs be az életedbe olyan telefonmentes időszakokat, amikor 1 vagy 2 órára leteszed a telefonod, és javasold ezt a családtagjaidnak is. Ha gyakran ingadozik a hangulatod, vagy más furcsaságot észlelsz, kérj segítséget a szüleidtől, barátaidtól. Ha szükség lehet rá, fontold meg akár egy mentálhigiénés szakember bevonását.

5. A pillanat átélése vs. posztolás

Kamaszként nagy szükséged van a kortársaid pozitív visszajelzéseire. A fiatalok mindig is igyekeztek felturbózni a másokban róluk alkotott képet, de ez a jelenség az okostelefonok megjelenésével felerősödött. Népszerűnek és vonzónak szeretnéd láttatni magadat, ezért rengeteg időt áldozol arra, hogy kialakítsd és tökéletesítsd közösségi profilodat. Viszont ez idő alatt hajlamos vagy elfelejteni, hogy az élet itt és most zajlik, és ha az élmények posztolására koncentrálsz ahelyett, hogy élveznéd azokat, akkor nem élsz meg igazán a fontos pillanatokat.

* A Pew Resarch Center felmérésének adatai alapján.