A shadow IT jelenség - Nagy kockázat a cégeknek, ha a dolgozók titokban használják az AI-t

2026.06.22.

Egyre komolyabb, ám gyakran láthatatlan kockázatot jelent a vállalatok számára az úgynevezett „shadow AI”, vagyis az alkalmazottak által engedély nélkül használt mesterséges intelligencia cégen belüli használata. A jelenség Magyarországon is rohamosan terjed.

A generatív AI-megoldások, mint a ChatGPT, a Gemini vagy a Claude, gyors és hatékony segítséget nyújtanak nemcsak a hétköznapokban, de a mindennapi munkában is, ezért sok munkavállaló önállóan kezdi el használni őket. Ez azonban komoly biztonsági és adatvédelmi problémákhoz vezethet, ha a szervezetek nem szabályozzák ezek alkalmazását.

„A shadow AI egyik legnagyobb veszélye, hogy a szervezetnek nincs rálátása arra, mikor és milyen eszközöket használnak a munkatársak, és milyen adatokat osztanak meg velük. Így akár üzletileg kritikus információk is kikerülhetnek a vállalat kontrollja alól” – figyelmeztet Béres Péter, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. IT-vezetője.

Amikor a kényelem adatvédelmi kockázattá válik

A kockázat nem pusztán elméleti: 2023-ban a Samsung mérnökei – a munkafolyamatok gyorsítása és tesztelési célból  – bizalmas forráskódot és belső vállalati dokumentumokat töltöttek fel a ChatGPT-be, ami adaszivárgáshoz vezetett. Az eset különösen érzékeny, mivel az adatok külső szerverekre kerültek, ahol gyakorlatilag nem volt mód azok visszaszerzésére és a vállalatnak arra sem volt érdemi ráhatása, hogy a kényes tartalmak teljesen eltávolításra kerüljenek. Az ügy jól szemlélteti, milyen könnyen bekövetkezhet adatvesztés, ha a munkavállalók ellenőrizetlenül használják az AI-eszközöket.

Bár hasonló esetek ritkán kerülnek nyilvánosságra Magyarországon, a trendek alapján a jelenség itthon is releváns. A hazai vállalatok jelentős része még nem rendelkezik átfogó AI-stratégiával és szabályozással, miközben a munkavállalók már aktívan használják ezeket az eszközöket, gyakran érzékeny, céges adatokkal dolgozva.

Cégünk épp ezért, egy eddig nem vizsgált területen készített kutatást, amelyben a mesterséges intelligencia, az IT-biztonság és a mentális egészség  hatásait vizsgálta meg vállalati környezetben. A kutatás azért is egyedülálló, mert nem csak ezen három terület összefüggéseit vizsgálta, de felmérés még nem készült ilyen témában munkahelyi környezetben.

A kutatás eredményeit összefoglaló MI a baj? mesterséges intelligencia, IT-biztonság és mentális egészség című iparági riport is megerősíti, hogy a shadow AI jelenség gyorsan terjed, a vállalatok jelentős része nincs felkészülve a munkavállalók által önállóan bevezetett mesterséges intelligencia-eszközök kezelésére. A kutatás szerint a válaszadók csaknem háromnegyede szerint túl könnyelműen osztunk meg adatokat az AI-val. A dolgozók egyre gyakrabban használják ezeket az alkalmazásokat nem csak a mindennapi feladatok gyorsítására, miközben sok szervezetnél továbbra is hiányzik az egységes szabályozás és kontroll, ami növeli az adatbiztonsági és megfelelőségi kockázatokat.

Láthatatlan kockázatok a mindennapi működésben

A shadow AI több szinten is veszélyt jelenthet a szervezetek számára:

• Adatszivárgás: a chatbotokba beírt üzleti információk adatszivárgáshoz vezetnek, külső rendszerekbe kerülhetnek, ami különsen nagy üzleti kockázat
• Jogszabályi kockázatok: az adatok akár az EU-n kívül is tárolódhatnak, ami GDPR-problémákat vet fel
• Hibás döntések: az AI által generált, de nem ellenőrzött tartalom használata nem csak félrevezető, hanem emberi ellenőrzés nélkül hibás (üzleti) döntések meghozatalához járulhat hozzá
• Sérülékeny kód: fejlesztési feladatoknál hibás vagy biztonsági réseket tartalmazó kód keletkezhet
• Kártékony alkalmazások: terjednek a hamis AI-eszközök, melyek célja az adatlopás

A helyzetet tovább bonyolítja az úgynevezett autonóm AI-ügynökök megjelenése, amelyek képesek önállóan feladatokat végrehajtani, akár érzékeny rendszerekhez hozzáférve.

Nem tiltani kell, hanem kontrollálni

A shadow AI problémáját nem lehet tiltással kezelni. Az AI használata annyira elterjedt vállalati környezetben is, hogy már nem lehet megállítani, így a kérdés az, hogy a szervezetek ezt szabályozott keretek között kezelik-e, vagy ellenőrizetlenül engedik tovább terjedni.  A munkáltatóknak kritikus szerepük van abban, hogy az AI használatát szabályozott keretek közé tereljék a cégen belül. Ehhez szükséges a dolgozók képzése, hogy tisztában legyenek az AI korlátaival és hibalehetőségeivel, valamint az is, hogy a fontos üzleti döntéseknél mindig legyen emberi ellenőrzés. Emellett technikai megoldásokkal is érdemes korlátozni a kockázatos használatot, hogy az AI alkalmazása átláthatóbb és biztonságosabb legyen.

„A cél nem az, hogy megtiltsuk az AI használatát, hanem hogy biztonságos keretek közé tereljük. Ehhez világos irányelvekre, edukációra és megfelelő technológiai kontrollokra van szükség. Kulcsfontosságú a munkavállalók képzése, az engedélyezett eszközök kijelölése, valamint a hálózati forgalom és az adatkezelés folyamatos monitorozása.” – emeli ki Csizmazia-Darab István, kiberbiztonsági szakértőnk.

Az AI a jövő, de egyáltalán nem mindegy, hogyan használjuk

A mesterséges intelligencia a következő évek üzleti növekedésének egyik motorja lehet, ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoz magával. Azok a vállalatok lesznek versenyelőnyben, amelyek képesek egyszerre támogatni az innovációt és biztosítani az adatok védelmét.